A honlap teljes felülete akadálymentes

Kozma Lajos

(1884. 06. 08. - 1948. 11. 26.)

Építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár

Kozma Lajos (sz. Fuchs) (Kiskorpádon szüketett. 1902 és 1906 között a József Nádor Műegyetemen tanult. Mestere Jánszky Béla volt. 1909–1910 között ösztöndíjasként Párizsban Henri Matisse mellett tanult festeni. A fiatal építészek népies szecessziós irányú, a Kós Károly törekvései nyomán alakult szellemi körének – Fiatalok Társasága - volt a tagja. Kós Károllyal, Györgyi Dénessel, Jánszky Bélával és másokkal igyekeztek korszerű, egyben nemzeti jellegű építőművészetet megvalósítani. Somogy és Erdély tájairól gyűjtötték a népi építészet, a pásztor-faragóművészet díszítő motívumait. Vázlatokat, rajzokat, metszeteket készítettek a falusi épületekről, templomokról, kapukról és e stílusjegyeket beépítették terveikbe.

1910 és 1913 között Lajta Béla tervezőirodájában dolgozott, irodáját vezette. 1911-ben grafikáival, illusztrációival és bútorterveivel szerepelt a KÉVE[1] kiállításon. A Lajta tervei alapján épült Rózsavölgyi-ház - azóta elpusztult – biedermeier belsőépítészeti munkáit 1912-ben kivitelezte. Ekkor indult el iparművészeti munkássága. Más Lajta épületek külső díszítése is - Erzsébetvárosi Bank, Vas utcai iskola – nevéhez fűződik. Használati és berendezési tárgyakat készített a New-York kávéház részére is.

1913-ban az Iparrajziskola tanára lett és megalakította a Budapesti Műhelyt, amelynek a lakásművészet reformálása volt a célja. Bútortervei a 20-as években "Kozma barokk" néven váltak fogalommá, bútoraiért 1925-ben Iparművészeti Nagy Aranyéremmel tüntették ki, de stílusa már az art déco irányába mutatott.

A Tanácsköztársaság ideje alatt a Művészeti Direktórium tagja volt, majd a Műegyetemen 1919-ben induló Lakásművészeti Tanszék tanárává nevezték ki. Ezt a posztját azonban rövid idő múlva elvesztette, és csak 1947-ben kapta vissza.

Grafikusi tevékenysége is jelentős volt, pályája kezdetén könyvillusztrációkat készített. (Utolsó ábrándok, 1908, Ady illusztrációk, Csáth Géza, Móricz Zsigmond könyvcímlapok stb.) Szoros kapcsolatot alakított ki a híres gyomai Kner nyomdával, ahol szecessziós könyvgrafikákat tervezett (Kner Klasszikusok, Monumeta Litterarum). 1925-ben Kozma tervezte Gyomaendrődön, art déco stílusban Kner Imre lakóházát, ami ma Nyomdaipari Múzeum.
Kozma Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-2-1.

Az 1930-as években egyre inkább az épülettervezés felé fordult. 1930-ban a Divatcsarnok újjáépítését tervezte meg, később számos bérlakást épített. Letisztult formavilágú, gondosan tervezett családi házai, villái épültek többségében Budapest második kerületében. Ezek már az avantgárdhoz való csatlakozást mutatják. (Bimbó út 39-67, Berkenye u. 19. Csopaki u. 10., Hermann Ottó u. 10., Napraforgó u. 6-8., Trombitás u. 13. stb.). Legjelentősebb munkái: az ÁTRIUM ház, a Margit krt. 55. alatt, alsó szintjein filmszínházzal. Valamint az V. kerület Vadász utcai, úgynevezett Üvegházat, amely eredetileg kereskedelmi és raktárépületnek készült, ma zömmel lakások találhatók az épületben és kevéssé emlékeztet az eredeti tervekre. Egyik legismertebb munkája a maga számára épült. Lupa szigeti nyaraló. Az évente kétszer megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárokon számos modern kísérleti jellegű pavilonépületet tervezett: Magyar Ház (1932-33,) Textil pavilon tornya, Idegenforgalmi pavilon (1936), Textilpavilon (1937) Magyar Lajos Gépszíj és Bőrárugyár Rt. pavilonja (1939, 1940) Tungsram pavilon, Weiss Manfréd Acél és Fémművek Rt. pavilonja (1940) Tungsram – Orion. "A fény pavilonja" (1941).

1941-ben, Svájcban jelent meg Das neue Haus című könyve, amelyben nemcsak a már elkészült épületeit közölte, hanem számos új szellemű tervrajzot is bemutatott. Utolsó jelentős munkáját, a Gyöngyösi és Ránky utca sarkára tervezett általános iskola épületét már halála után 1949-ben fejezték be.

1945-től a Magyar Művészeti Tanács Építőművészeti Szaktanácsának és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1946-tól az Iparművészeti Főiskola tanára és igazgatója volt. 1947-ben visszakapta katedráját a Műegyetemen. Az 1946-ban létrejött baloldali építészeket tömörítő Új Építészet Körének elnöke volt. A kör legjelentősebb munkája az 1948-ban a Nemzeti Szalonban megnyílt Új Csepel kiállítás volt. A kiállításon Kozma a csepeli általános iskola tervével szerepelt. 1948. november 26-án halt meg, Budapesten.

Forrás: Wikipédia

http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/kozmalajos/epiteszet.htm

Utoljára frissítve: 2016. 10. 02. 18:13

Fel