A honlap teljes felülete akadálymentes

Kassai Lajos

(1960. 09. 16. - )

Lovasíjász mester

Kassai Lajos a nyolcvanas évek közepétől íjkészítőként tevékenykedett, és eredményes versenyző volt a terepíjász szakágban, majd modern anyagok és technológiák felhasználásával elsőként a világon rekonstruálja a honfoglalás kori magyar íjat, és elkezdi sorozatgyártását. Alapmottója: „nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.”

A nyolcvanas évek végén kidolgozta a lovasíjászat versenyszabály-rendszerét, és a kilencvenes évek elejétől elkezdte az új sportágat terjeszteni először Magyarországon, majd Európában, az USA-ban és Kanadában. Megismerkedett a Zen íjászattal Japánban, majd Kínába, Shaolinba utazott.

Minden eddigi versenyt megnyert, és öt Guinness világrekordot sikerült felállítania. Ő az egyetlen ember a világon, aki képes volt váltott lovakon megállás nélkül 24 órán keresztül lovasíjászni. A 4. világrekordját tanítványaival együtt, 2009. december 5-én állította fel a Budapest Sportarénában. Vágtató ló hátáról 12 db 30 cm átmérőjű feldobott korongot lőtt le 17,8 másodperc alatt, majd megdöntve ezt a világrekordot, 2011. december 4-én, ugyanitt 14 korongot lőtt le 19,85 másodperc alatt több mint 8 ezer néző előtt.

Jelenleg a világ két tucatnyi országában tanít. Kaposmérői lovasíjász-központjában világtalálkozókat is rendezett, melyeknek hazai és nemzetközi sikere egyre nagyobb. Időközben megírta Lovasíjászat című könyvét, amely azóta megjelent angol és német nyelven is. 2011-ben a Testnevelési Egyetem elfogadta a Kassai Lajos által kidolgozott gyakorlati oktatást és elindította a lovasíjász-képzést, így a világon elsőként Magyarországon lehet lovasíjász tanári diplomát szerezni.

Kassai Lajos tagja a Megszállottak Klubjának, a Magyar Kultúra Lovagja, s a lovasíjászat létrehozásáért és a világban való terjesztéséért 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át.

Ars poeticájában olvashatjuk: „Alapvetően két embertípus van, a kérdés embere és a felelet embere. A kérdés embere az állandóan kutató, tapasztalni, megismerni akaró ember. A felelet embere pedig azt mondja, vallása már mindenre megadta a választ, és visszavonul a hitének megfelelő rítusokba. Az én életem mintha mindkettőt tartalmazná. Én mindent ki akartam próbálni, és azt mondtam, csak az ostobák akarnak a mások kárán tanulni, és nincs fontosabb az egyéni tapasztalásnál. A tudás az egyedüli kincsünk, amit nem vehetnek el tőlünk, és egyben a legarisztokratikusabb dolog is a világon. Most, hogy elértem életem delét, egy napfényes tisztásra jutottam, magam mögött hagyva a kérdések és a vágyak kínzó dzsungelét. Sokkal több az elfogadás, mint a változtatni akarás bennem. A lovasíjászat, ami egykor táltos lovon repített térben és időben, ma már egyre inkább egy rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egyszerre jelenti számomra a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbáltam a józan észre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni, és mire eljutottam idáig, azt vettem észre, hogy hitemmé vált.”

2016. január 6-án a megye legmagasabb elismerését, a „Pro Comitatu Somogy” Kitüntető Díjat és a megyecímerrel díszített aranygyűrűt kapta a Somogy Megyei Közgyűléstől.

Életrajz a Wikipédián

Utoljára frissítve: 2017. 01. 24. 20:55

Fel