A honlap teljes felülete akadálymentes

Hőke Lajos

(1813. 12. 15. - 1891. 11. 20.)

Történetíró, megyei aljegyző


Balatonendréden született, tanulmányait Gyönkön és Debrecenben végezte. Előbb teológiát tanult, majd a jogi pályára lépett, 1838-ban a pesti királyi táblán juratus lett és 1840-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Ezután nyolc évig báró Majthényi László barcsi főispánnál volt nevelő. A szabadságharc után Pestre került, hol a vármegye cs. kir. főnökségénél kapott hivatalt; innen 1854-ben Szolnokra ment, vármegyei titkárnak. Itt időzése alatt írta Kis tükör című földrajzát (1857) és az Általános földrajzot (1861). 1861-ben Hont vármegyében megválasztották aljegyzőnek, később levéltárnoknak. Mint ilyen nagyon széleskörű történeti kutatásokkal foglalkozott és nagyszámú, értékes történeti cikket közölt, főleg Hont vármegye múltjáról, a „Magyar Sion”-ban, a „Fővárosi Lapok”-ban, a „Vasárnapi Ujság”-ban és a „Századok”-ban. Meg akarta írni Hont megye monografiáját, de nem készült el vele. (Kéziratát a vármegye levéltárában helyezte el.) 1869-ben nyugdíjaztatta magát és ezentúl rokonainál tartózkodott Dombóváron, Kaposvárott és Csurgón, hol 1891 nov. 20-án meghalt.

Történeti, ethnográfiai, politikai, kritikai, irodalomtörténeti és pedagógiai cikkeinek száma egész kis könyvtár. Önálló művei: Elemi oktatástan. Buda, 1847. – Kis tükör, az ausztriai birodalmat, különösen Magyarországot mutató. Buda, 1857. – Magyarország újabbkori történelme 1845-1892-ig. Átdolgozva és kibővítve kiadta Szabó Ferencz, Nagybecskerek, 1893. Két köt. – Számos értékes történeti munkája fennmaradt kéziratban.

Forrás: Somogy vármegye c. kötet a Magyarország vármegyéi és városai enciklopédiából (szerk. dr. Csánki Dezső)

Utoljára frissítve: 2016. 09. 28. 16:07

Fel