A honlap teljes felülete akadálymentes

Beksics Gusztáv

(1847. 02. 09. - 1906. 05. 07.)

Ügyvéd, hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő

Gamáson született, középiskoláit Kaposvárott, Kecskeméten és Pécsen végezte. Katolikus hittudományi tanulmányokat végzett a pécsi püspöki papnevelő intézetben és a pesti központi szemináriumban, de megvált a papi pályától és jogot hallgatott az egyetemen. 1870-ben a Pesti Napló munkatársa lett, báró Kemény Zsigmond mellett titkárként működött. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett és a királyi táblához segédfogalmazónak nevezték ki. 1884-ben több alkalommal szabadelvű párti képviselőnek választották, Tisza Kálmán meggyőződéses híve volt. 1894–1896-ban a miniszterelnökségen miniszteri tanácsos. 1896-tól a Magyar Nemzet, 1905-től a Budapesti Közlöny szerkesztője volt.

Már mint jogász kezdett írogatni 1869-ben és szépirodalommal foglalkozott; regényt és verseket írt; fordított franciából, spanyolból és olaszból. Az Ellenőr című lap szerkesztőségébe lépve a külföldi rovat vezetője, majd vezércikkírója, utóbb a Nemzet vezércikkírója lett. Cikkeket írt a Neues Pester Journalnak, egy ideig a Pesti Hirlapnak is dolgozott, de más lapok is közölték cikkeit, így a Fővárosi Lapok (1872. 1875-76. 1888. versek és Cid-románcok), Magyarország és a Nagyvilág (1872. 1875. 1882.), Hazánk és a Külföld (1872.), Figyelő (1873.), Budapesti Szemle (1881. 1883.), Ellenőr (1882. 369. 370. sz.), Pesti Hirlap (1882. 276. sz. és 1889.), Pesti Napló (1883. 62. sz. 1886. 178. sz.), Koszorú (1885.), Magyar Salon (1885.), Nemzet (1886. 328. sz. 1887. 67. 129. sz.), Ország-Világ (1887-88.), Erdélyi Képes Ujság (1889.) stb.

Főbb művei

  •     Gladstone és a keleti válság (Bp., 1880)
  •     A demokrácia Magyarországon (Bp., 1881)
  •     A magyar doctrinairek (Bp., 1882)
  •     Kemény Zsigmond, a forradalom és a kiegyezés (Bp., 1883)
  •     Magyarosodás és magyarosítás különös tekintettel városainkra (Bp., 1883)
  •     A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink (Bp., 1892)
  •     A román kérdés és a fajok harca Európában és Magyarországon (Bp., 1895)
  •     A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszolidációink... (Bp., 1896)
  •     A modern Magyarország (Márki Sándorral, A Magy. Nemzet Tört. X., Bp., 1898)
  •     Mátyás király birodalma és Magyarország jövője (Bp. 1905)
  •     A szabadelvű párt története (Bp., 1906).

 

Forrás: Wikipédia

 

Utoljára frissítve: 2016. 09. 06. 19:51

Fel